KulturSzalon

 

Falak közé szorított bádogéletek
kongó üressége hasít a csöndbe,
kiutat vizslat a rég' szögre akasztott,
fázló magányban szunnyadó akarás,
ma reményvesztett lett valahol egy gyermek,
az est is roskatag vonszolja magát.

 

 

Táplálékot keresve surran a koldus szerencse,
viharvert lámpaoszlopok tövén kutyapiszok,
utcák aszfaltján megrekedt sóhajtások
repedések között lelik zord otthonuk.
Hajléktalanul kóborol a csillagos ég,
a látóhatár fölött meghalni készül egy meteor.

 

Szikora Zsó verse