Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Hogyan foszlott szét Berlin szövete az első világháború után és Hitler előtt?
Történelem szakos egyetemistaként vizsgáztam Babilonból. Tudom, hogy városnév, és az istenek kapuját jelenti. Állítólag „az ókor New York-ja” volt, a mezopotámiai népek olvasztótégelye. De most a szó átvitt értelmét keresem - a bibliai próféciák alapján a pusztulásra érett település, közösség jelképe rajzolódik ki. Helyben vagyunk. Erről szól a Babylon Berlin című tévésorozat, amelynek első nyolc részét már sugározta a HBO. Szívesen néztem, mert nem szakították meg hirdetések, ráadásul minden érdekel, ami közelebb visz a németség megértéséhez.
Egy rész negyvenöt percnyi, és elkészült már tizenhat epizód. A pillanatnyilag tizenkét órányi vállalkozás a német tévétörténet legdrágább produkciója; negyvenmillió euróba került, ez több mint tizenkét milliárd forint. Ebből a pénzből már részletekben gazdag filmmel lehet kecsegtetni a százmilliós német nyelvterület lakóit. Hozzánk az október középi ősbemutatóval csaknem egy időben, november 6-ától jutott el. Épp ma olvastam, hogy a négy rendező újabb tizenhat részre készül, ami azt sejteti, hogy a Berlinben nyomozó kölni rendőrfelügyelő aligha halálozik el az első sorozat utolsó részében, máskülönben nem lehetne folytatni a történetet.
A cselekményt azért nem érdemes elmesélni, mert a nyomozás tárgya - egy perverz politikusról titokban készített pornófilm - csupán ürügy a nyomorban és pazarlásban fuldokló Berlin bemutatására. Lélektanilag alaposabban és egy társadalmi szinttel lejjebb láttatta az 1929-es várost Fassbinder. Ő tizenöt és fél órában filmesítette meg Döblin híres regényét, a Berlin, Alexanderplatz-ot. Amikor 1991-ben műsorra tűzték Budapesten, a Toldi-moziban, rengeteg szendviccsel és üdítővel ültünk be. Mellesleg azt a tévésorozatot szintén a német tartományi televíziókat összefogó közszolgálati adó, az ARD pénzelte és sugározta.
A szinte korlátlan anyagi forrás és terjedelem lehetővé tette, hogy Volker Kutscher Döblinénél kommerszebb könyvéből figyelemre méltó teleregény szülessen. Az epizódszereplőknek is van történetük, bár kicsiny jeleneteik olykor szétfeszítik a film kereteit. Ilyenkor mintha az unalom porszemcséi lepnék el a képernyőt. De legalább kor-, sőt kórkép kerekedik a pusztulásra ítélt Weimari Köztársaság soknemzetiségű székhelyéről. Az inkább történeti, mint esztétikai hitelességű sorozat már eddig is érdeklődést keltett, várom a szintén elkészült újabb nyolc részt. Folyt. köv. jövő hétfőn.











