KulturSzalon

A ga­lé­ria tá­jé­koz­ta­tá­sa sze­rint a 20. szá­za­di mű­vek kö­zül a nagy­bá­nyai ne­ós moz­ga­lom je­len­tős kép­vi­se­lő­jé­nek, Perlrott Csaba Vilmosnak Park cí­mű fest­mé­nyét is kí­nál­ják az ér­dek­lő­dők­nek. A kép a mű­vész Matisse-nál töl­tött má­so­dik év vé­gén, 1910 nya­rán ké­szül­he­tett, ki­ki­ál­tá­si ára 20 mil­lió fo­rint.

Ugyancsak a nagy­bá­nyai moz­ga­lom ki­su­gár­zá­sá­nak kö­ré­be tar­to­zik Pechán József Koradélután (Napsütés) cí­mű ké­pe is, amely­re 5 mil­lió fo­rint­tól in­dul a li­cit. Pechan stí­lu­sá­ra leg­in­kább a fes­tő­ba­rá­tok, Czóbel Béla, Egry József, Rippl-Rónai József, va­la­mint Ziffer Sándor ha­tot­tak, de nem hagy­ta érin­tet­le­nül Gauguin, Cézanne és Van Gogh fes­té­sze­te sem.

 

 

Hosszú év­ti­ze­de­ken át lap­pan­gott Ferenczy Károly Virágok pa­raszt­kor­só­ban (1911) cí­mű al­ko­tá­sa, amely 24 mil­lió fo­rint­tól kel­het el. A fes­tő­mű­vész kis szá­mú élet­mű­vé­ben a kép a mű­ter­mi csend­éle­tek so­rá­ba tar­to­zik.

A 20. szá­zad el­ső két év­ti­ze­dé­ben szü­le­tett al­ko­tá­sok so­rá­ban tar­to­zik Szobotka Imre Fekvő akt­ja, amely 1912 és 1914 kö­zött ké­szült és 12 mil­lió fo­rint a ki­ki­ál­tá­si ára. A fes­tő a ma­gyar ku­biz­mus egyik leg­je­len­tő­sebb al­ko­tó­ja. A Szobotka-mű mel­lett Uitz Béla Varró nő­je (1918-1919), Kádár Béla Bécsi váz­lat­fü­ze­te (1918-1921), Márffy Ödön Falu domb­ol­da­lon cí­mű al­ko­tá­sa (1912 kö­rül), Pór Bertalan Erdei út­ja (1911) és Tihanyi Lajos Szalmakalapos if­jú­ja (1907) kép­vi­se­li a kí­ná­lat­ban a 20. szá­zad ele­jé­nek rep­re­zen­ta­tív al­ko­tá­sa­it.

A 20. szá­za­di mű­vek törzs­anya­gát Czigány Dezső, Mednyánszky László, Ziffer Sándor, Vaszary János vagy Koszta József fest­mé­nyei kép­vi­se­lik.

A gyűj­tők és a be­fek­te­tők ér­dek­lő­dé­sé­re tart­hat szá­mot a Gresham-kör tag­jai kö­zül Bernáth Aurél 1933-ben fes­tett Menekülés Egyiptomba cí­mű fest­mé­nye, va­la­mint Czóbel Béla pá­ri­zsi ut­ca­rész­le­tet áb­rá­zo­ló két fest­mé­nye. Az Európai Iskola tag­jai kö­zül pe­dig Gyarmathy Tihamér, Ámos Imre, Bálint Endre több al­ko­tá­sá­ra is li­ci­tál­hat­nak az ér­dek­lő­dők.

Az 1930-as éve­ket kép­vi­se­lik az art de­co stí­lu­sát idé­ző Batthyány Gyula, Kádár Béla és Scheiber Hugó al­ko­tá­sai. Az 1930-as évek­ből Schönberger Armand Út és há­zak (1929) cí­mű fest­mé­nye 14 mil­lió fo­rint­tól, míg Vaszkó Ödön Bérháza (1932) 5 mil­lió fo­rint­tól cse­rél­het gaz­dát.

A 19. szá­za­di mű­vek kö­zött az idő­sebb Markó Károly bib­li­ai je­le­ne­te (1842) mel­lett if­jú Markó Károly egyik fest­mé­nye, va­la­mint Molnár József nagy­mé­re­tű pom­pe­ji für­dő­je­le­ne­te ka­pott he­lyet. Az itá­li­ai táj­kép­fes­té­szet tra­dí­ci­ói mel­lett a bé­csi aka­dé­mis­ta fes­té­sze­tet kép­vi­se­li az 1869-ben ké­szült Vásárra me­nő csa­lád cí­mű kép.

A Zsolnay-és Gorka-kerámiák kö­zül egy 1910-es Mack Lajos ál­tal ter­ve­zett vi­rág­tar­tó edény­re hív­ják fel az ér­dek­lő­dők fi­gyel­mét a tá­jé­koz­ta­tó­ban.

(MTI)