Jelenlegi hely
A Nemzeti Táncszínház a Szárnyak zenéje c. előadással ünnepli a Magyar Kultúra Napját
2013. január 21. 21.57 | admin
A Magyar Kultúra Napján, január 22-én a Szárnyak zenéje című előadását táncolja Honvéd Táncszínház a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás után Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója beszélget Zsuráfszky Zoltán Harangozó–díjas, Érdemes és Kiváló művész koreográfussal, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjével.
Közel harminc esztendeje annak, hogy Zsuráfszky Zoltán fiatal előadóművészként Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versére táncolt, és e vers kezdősora volt egyben koreográfusi estjének címadója is. Hivatásos táncművészként akkoriban avantgárd tettnek számított még a versekre való táncolás is, hát még ha politikai üzenetet is hordozott…
Fiatal művészek, értelmiségiek kísérték érdeklődő figyelemmel az ott bemutatott koreográfiáikat; Nagy László: Vendégek jövetele című versére sárral bekent testét, vagy a Hidegen fújnak a szelek (Muzsikás Együttes) hitet adó, szinte forradalmi ujjongását. Így emlékezett annak idején a koreográfus az akkori fiatalokkal együtt, „csendesen”, tánccal és zenével az 1956-os forradalomra.
Az „56-os” eszme azóta is meghatározó szerepet tölt be az alkotó művészi munkájában; értékrendjének tisztasága mindenkor útmutató maradt számára, hatást gyakorolt táncművészi és koreográfusi pályájára. E régi előadóest ma is aktuális darabjaival és Zsuráfszky Zoltán legújabb tematikus számaival ünnepeljük együtt – Szárnyak zenéje címmel – a Magyar Kultúra Napját.
Közreműködik a Honvéd Táncszínház.
Zsuráfszky Zoltán a Honvéd Együttes művészeti vezetője
1956-ban született, Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc-tagozatának elvégzését követően az Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán főiskolai diplomát szerzett. A ’80-as évek elejétől 1991-ig a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. 1984 őszén több táncos barátjával megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, később a Folklór Egyesületet. 1991 óta a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója. Irányítása alatt az együttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épül. A Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Együttes közösen több egész estét betöltő nagyszabású produkciót hozott létre és mutatott be, melyekben vezető koreográfusként vett részt (Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom, Duna Rapszódia, Egri csillagok, „Árpád népe” misztikus opera, illetve a Jubileumi „István a király” rockopera koreográfusa.). A hazai hivatásos és amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott. 1980-tól rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban. Jelenleg az ország egyik legnagyobb hivatásos együttesének, a Honvéd Táncszínháznak művészeti vezetője. A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigány folklórral, anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Táncosztályának archívuma őrzi. Koreográfiai művészetében e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptánc anyagból építkezik. Több színházi produkció (Budapesti Kamaraszínház, Pesti Magyar Színház, Egri Gárdonyi Színház) koreográfusa. Díjai: 1982 Népművészet Ifjú Mestere, 1985 Év táncosa-díj, 1989 Magyar Művészetért Díj, 1993 Harangozó Gyula-díj, 2002 Érdemes Művész, 2005 Év koreográfusa- díj, 2006 Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje, 2010 Kiváló Művész.
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója
Ertl Péter karrierje táncosként nagyon széles és egyedi spektrumon ível át hiszen felső fokú tanulmányait követően a Honvéd Táncszínházhoz szerződött, ahol közel húsz évig szólótáncosként dolgozott. Pályafutásának ezen éveiben több koreográfiát is készített professzionális és amatőr néptánc együttesek számára Magyarországon, Ausztráliában és Kanadában egyaránt. Elkötelezetten inspirálja a gyermekeket és a fiatalságot arra, hogy elsajátítsák a tánc művészetét, így 1992-ben Kanadában megalapította a Niagara vízesésnél a „Cifra” Gyermek Tánctábort, amely az Atlanti-óceánon túl élő magyar gyermekek számára nyújt képzést népművészetről, néptáncról.
Művészként olyan jelentős tánctársulatok produkciójában közreműködött, mint a németországi Wuppertal Táncszínház Wiesenland című produkciója, mely előkészítő munkái során néptánc kurzust tartott Pina Bausch táncművészei számára. A táncos csizmát 2005-ben cserélte a Nemzeti Táncszínház igazgatóhelyettesi székére, egy olyan pozícióra, amely lehetőséget biztosított számára, hogy menedzsment és produkciós tapasztalatokat szerezzen a magyar táncművészet vezető és feltörekvő társulataival a tánc minden műfajában, illetve olyan nemzetközi együttesekkel közreműködve, mint a Shen Wei Dance Arts (USA), a Ballet Flamenco Sara Baras (ESP) és a Les Ballets Trockadero de Monte Carlo (USA).
A szakmai kuratórium egyhangú döntéssel voksolt pályázata mellett, mely alapján az emberi erőforrások minisztere 2012. szeptemberében aláírta kinevezését, így Ertl Péter 2013. január 1-jétől a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója. A művészetekben tett kiváló szolgálatáért 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.
